AZ EURóPAI KORMáNYOK SOHA NEM LáTOTT LEHETőSéGET KAPTAK ORBáNéK MEGBüNTETéSéRE

Az Európai Bizottság szerda délelőtt úgy döntött, hogy annyira hanyag gazdája a magyar kormány az EU-s támogatásoknak, hogy legalább 3000 milliárd forintot nem szabadna odaadni neki, a szokásos támogatási keretéből.

Hogy e hatalmas pénzt tényleg elzárják-e a magyar kormány elől, azt majd a tagállamok kormányai döntik el, talán már jövő kedden, de az is lehet, hogy csak később, de mindenképpen még karácsony előtt.

Ilyen típusú pénzmegvonás még soha nem történt az EU-ban. Ez az első alkalom, hogy az EU intézményei használják az úgynevezett feltételességi mechanizmust. A mechanizmust olyan kormány ellen lehet bevetni, amelyik a jogállami rendszereket annyira lezülleszti, hogy veszélybe kerül az európai adófizetők pénze. Magyarország esetében ez cinkelt közbeszerzéseket, politikailag motivált ügyészséget, átláthatatlanul működő intézményeket jelent a Bizottság értékelése szerint.

Kevés volt a korrigálás

A pénzbefagyasztást már szeptemberben javasolta a Bizottság, de akkor arra kérte a tagállamok kormányaiból álló Tanácsot, hogy halasszák el a döntést a büntetésről, mert a magyar kormány megígérte, hogy 17 ügyben intézkedik, és javít a helyzeten. A Bizottság most arra jutott, hogy az intézkedések nem mind megfelelő színvonalúak, ezért az eredeti javaslatát fenntartja.

A Tanácsban minősített többség kell a befagyasztáshoz. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok 55 százalékának kell megszavaznia, de úgy, hogy náluk lakik az EU össznépességének legalább 65 százaléka. Itt lehet modellezni, hogy az egyes országok szavazataival kijöhet-e a minősített többség. Ha például csak Lengyelország és Olaszország szavazna a büntetés ellen, akkor még simán élesíthető a büntetés. Egyelőre nincsenek bejelentések arról, hogy melyik ország hogyan kíván szavazni, de a magyar kormány arra számít, hogy átmegy a büntetés a tagállamokon.

A befagyasztott pénz nem veszik el örökre Magyarország számára. Az őszi intézkedések kijavításával, illetve újabb, a Bizottság által előírt törvények és határozatok meghozatalával a beragadt pénz akár már jövőre kiolvasztható lesz.

A korbács mellett kenyér is van

A Bizottság ugyanakkor arról is döntött, hogy a magyar helyreállítási terv legújabb változata már elfogadható. Ez az RRF pénzek megnyitásának elvi lehetőségét jelenti, de pénz egyelőre ebből a keretből sem érkezik Magyarországra.

A mostani döntés azért fontos, mert közel 2000 milliárd euró támogatási pénz veszhetne el örökre, ha az év végéig Magyarországnak nincs jóváhagyott terve. Ugyanakkor pénzt csak akkor utal a Bizottság, ha további intézkedéseket tesz a magyar kormány a jogállamisági helyzet javítására, és maradéktalanul teljesíti a feltételességi mechanizmusban előírt 17 vállalását is.

A magyar terv elfogadásáról szintén a Tanács mondja majd ki a végső szót.

Nyílhat még újabb vita

Ahhoz, hogy a magyar kormány ténylegesen hozzáférjen az EU-s támogatásokhoz, még teljesíteni kell a horizontális feljogosító feltételeket is, ami minden EU-s pénz kifizetésének az alapja 2021 nyara óta. A feltételek között van, hogy tilos a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen hátrányos megkülönböztetés a pénzt felvevő tagállamokban.

A homoszexualitás ábrázolásának magyarországi tilalma a 18 év alattiak előtt még problémát jelenthet itt, ahogy az is, ha marad olyan EU bírósági határozat, amit a magyar kormány nem teljesít - menekültügyi vonalon például van ilyen.

Ezek a viták még el sem kezdődtek a Bizottság és a magyar kormány között, azonban a lengyel kormány éppen a horizontális feltételek nem teljesítése miatt nem férhet hozzá a kohéziós pénzeihez egyelőre, ami intő példa lehet Magyarország számára. Elképzelhető, hogy ez az eddig keveset emlegetett feltétel a mostani befagyasztáson túlmenően is nehezíti jövőre az EU-s támogatáskhoz való hozzáférést.

Izgalmas lesz, milyen sorrendben megy le a szavazás

A magyar kormány ugyan minden létező fórumon tagadja, hogy zsarolni próbálja a többi tagállamot a magyar pénzeket érintő szavazásokon, de Brüsszelben számos diplomata mondta már el különböző lapoknak, hogy szerintük pontosan ez történik. Visszatérő véleményük, hogy az Ukrajnának nyújtandó 18 milliárd eurós hitel, és a globális minimumadó ügyében azért ígér vétót a magyar kormány - egyetlenként az összes tagállam közül - hogy a fenyegetéssel kedvező döntést érjen el a pénzét illetően.

Éppen ezért folyamatosan megy a lebegtetés, hogy decemberben miről szavaznak előbb a tagállamok. Az eddig ismert napirend szerint előbb szavaznának a magyar pénzekről (befagyasztás elrendelése + RRF terv jóváhagyása), de mostanra többen is arról számoltak be, hogy a cseh elnökség átvariálja a sorrendet, és előbb szavaztat az ukrán hitelről és a minimumadóról.

Buktat, de pótvizsgázni enged

A Bizottság a mostani javaslataival - szokásához híven - valamiféle köztes megoldásra törekedett. Egyrészt bünteti Magyarországot, és komoly pénzek megvonását helyezi kilátásba, másrészt minden pénzügyi alap esetében nyitva hagyja a lehetőséget a megegyezésre. Ezzel a halogató taktikával próbálja elérni, hogy a következő évben is képes legyen törvénymódosításokra, intézményi reformokra rábírnia az Orbán-kormányt. A módszer az elmúlt hónapokban valamelyest működött, kérdés, hogy meddig feszíthető, illetve a magyarországi korrupció megfékezésére mennyire lesz alkalmas.

2022-11-30T11:13:53Z dg43tfdfdgfd