AZ OLAJEMBARGó ELSő NAPJáT GOND NéLKüL TúLéLTE EURóPA, éS ITT SEM EMIATT VAN MOST HIáNY

Hétfőtől érvényes az orosz olajra kivetett EU-s szankciók első része. Az EU-ba mostantól tilos orosz nyersolajat hajóval behozni, illetve 60 dollár / hordó ár felett európai cég nem vehet részt orosz olaj eladásában, legyen a vevő a világ bármely országában.

A legfontosabb, hogy az európai olaj ára minden riogatás ellenére sem szállt el, a kontinensen irányadó BRENT hordónkénti ára 2 dollárral, 85,8-ről 87,99-ig emelkedett, majd valamennyit esett, magyar idő szerint hétfő délután fél ötkor már csak 86,6-on állt. A több hónappal előre bejelentett intézkedés nem rengette meg az európai piacokat.

Az izgalmas kérdés az lesz, hogy az orosz állam bevételeit megrengeti-e, illetve hogy a februárban hatályba lépő, feldolgozott olajtermékekre is vonatkozó szankciónak milyen hatása lesz.

A napokban Magyarországon tapasztalható ellátási gondok és az új szankciók között nincs összefüggés.

Magyarország sajátos helyzete

Az EU-s olajszankciók nem vonatkoznak Magyarországra. Sem az embargó, sem pedig az ársapka. Az Orbán-kormány másképpen nem szavazta volna meg egyiket sem.

A vezetéken behozott olajra egyelőre nincs szankció, bár tanácsi döntés szerint ezt a kivételt be kell zárni, “olyan gyorsan, amint csak lehetséges”. Egyelőre azonban erről nincs szó.

Vezetéken keresztül a Barátság nevű cső két ágán érkezik orosz olaj az EU-ba. Az északi ág Lengyelországot és Németország keleti felét látja el. A berlini és a varsói kormány vállalta, hogy 2023-tól nem él a kivétel adta lehetőséggel, és bár jogilag megtehetnék, nem vesznek vezetéken sem orosz olajat januártól.

A Barátság déli ága Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot látja el, és az előbbi két ország finomítói egyaránt a MOL tulajdonában vannak (Százhalombatta és Pozsony), vagyis januártól a MOL lesz az orosz olaj legjelentősebb vásárlója az EU-ban. (A kivételezettek között van még egy bulgáriai olajkikötő, ahová egyelőre a tenger felől is lehet orosz olajat szállítani, illetve bizonyos feldolgozott termékek tengeri behozatalára Horvátország is kapott kivételt.)

A MOL várhatóan továbbra is képes lesz az európai átlagár alatti orosz olajat behozni tehát, viszont ezt már nem adhatja tovább másik országba, februártól feldolgozott állapotban sem. Ez a hazai benzin- és a szlovákiai dízelellátást is bonyolíthatja, mert a MOL két finomítója között van egy munkamegosztás, miszerint Magyarországon arányaiban több dízelt, míg Szlovákiában több benzint állítanak elő, és a termékeket a két országban az igények szerint el tudták osztani. Ez a munkamegosztás februártól lehetetlen lesz. Ugyanakkor Csehországból (egy másik EU-s kivétel alapján) lehet majd feldolgozott orosz olajat exportálni 2023-ban még. Ez a MOL-on nem, de az ellátási problémákon segíthet majd, főleg Szlovákia nyugati felén.

A magyar kormány az ársapka alól is kivételt kért és kapott, azaz a MOL ha akar, vehet 60 dollárnál drágábban is orosz olajat.

A magyar kormány azt is kiharcolta, hogy tengeren is vehessen orosz olajat, amennyiben a Barátság valamiért leállna. Ez nem irreális forgatókönyv, az elmúlt hetekben legalább kétszer leállt a vezeték: előbb a tranzitdíjat illető orosz - ukrán vita miatt; majd azért, mert az oroszok kilőtték az áramot a vezeték egyik ukrajnai berendezésénél. Ezeket a problémákat sikerült gyorsan kezelni, de semmi garancia sincs arra, hogy a háborúban nem szenved el komolyabb kárt is a Barátság.

A Barátság leállása esetén a horvát tengerpartról induló Adria vezeték láthatná el olajjal Magyarországot, illetve a MOL finomítóit (Százhalombattáról Pozsonyba is megy vezeték). Az Adrián elvben lehet annyi olajat behozni, amennyi Magyarországnak és Szlovákiának kell, bár Szerbia is használja a vezeték egy szakaszát, és ha ők előbb foglalnak le nagyobb mennyiséget, akkor nem biztos, hogy a többieknek is marad elég hely.

Ennél is izgalmasabb, hogy a horvát állam nem támaszt-e különös feltételeket az Adria használatba vételéért. Úgy tudjuk, hogy az INA ügyében a MOL-lal perben és haragban lévő horvát kormánynak lennének kérései, bár ezt hivatalosan sohasem mondták ki, legfeljebb informális csatornákon üzengettek.

A mostani benzinhiány nem függ össze a szankciókkal

Jelenleg Magyarországon nincs elég üzemanyag. Ennek oka azonban nem a hétfőn élesedő szankciókból eredeztethető.

A hiány egyik oka, hogy jelenleg a MOL az egyetlen nagykereskedő, amelyik komoly tételben üzemanyagot ad el a benzinkutaknak. A többi, korábban a magyar piacon jelen lévő nagykereskedőnek nem éri meg a 480 forintos ársapka szerinti áron szállítani a kutaknak.

Az ársapkát egyébként hónapokkal a háború előtt, és így értelemszerűen bármiféle szankció kivetését megelőzően vezette be a magyar kormány, még 2021 novemberében. Tehát az ársapka kényszere sem függ össze a brüsszeli intézkedésekkel, és így az ársapkából fakadó ellátási gondok sem, hiába állítja ezt Orbán Viktor a Facebookon.

A MOL-nak az ársapka miatt sokkal több kutat kellene ellátnia, mint korábban, ám közben kevesebb olajat képes mostanában finomítani, mint eddig. Ennek az az oka, hogy a tavaszról őszre tolt, régóta tervezett karbantartási munka elhúzódott Százhalombattán, és a finomító félgőzzel bír csak működni. A nagyobb igény és a kisebb teljesítmény nyomán alakult ki a mostani hiány, amit az ársapka miatt nem lehet új forrásokkal pótolni.

Ami európai szinten történt

Hétfőn életbe lépett a május utolsó éjszakáján elfogadott EU-s szankció orosz nyersolajra vonatkozó része. Ez azt jelenti, hogy mostantól az EU tagállamaiban működő cégek nem vásárolhatnak tengeren szállított orosz nyersolajat.

A háború kitöréséig az EU-ba érkező nyersolaj bő harmada érkezett Oroszországból, és az orosz olajexport közel fele ment az EU-ba. A kereskedelem jelentősen csökkent a háború kitörése óta, októberre a tavalyi 2,5 millió hordó/nap mennyiségről 1,5 millió hordó/napra.

Szintén hétfő óta hatályos az ársapka az orosz nyersolajra. Ezt eredetileg a G7 országok (USA, Kanada, Japán, Franciaország, Olaszország és Németország) illetve a hozzájuk csatlakozó Ausztrália vetette ki, majd csatlakozott hozzájuk az EU is - kivételt téve a vezetéken érkező olajra.

Mivel az EU a fenti szankció értelmében úgysem vesz orosz nyersolajat már, európai szempontból az ársapka csak a harmadik országokkal folytatott kereskedelem esetében érdekes. Vagyis az európai hajózási vállalatok, biztosítók, bankok, ügyvédi irodák és kereskedők nem vehetnek részt a sapkában meghatározott árnál olcsóbb ügyletekben, akkor sem, ha a vásárló cég olyan országban működik, amelyik nem csatlakozott az ársapkás rendszerhez. Az ársapkát egyelőre 60 dollár / hordó árban határozták meg, és a piaci folyamatokat figyelve folyamatosan igazítják majd. Az orosz nyersolajat a múlt héten 52 dollár / hordó körüli áron forgalmazták, vagyis a sapka egyelőre az orosz olaj árának emelkedését tudja akadályozni, csökkentéséhez most nem járul hozzá.

A két intézkedésre volt ideje felkészülni mind az EU-nak, mind Oroszországnak. Az EU-s olajkereskedők alternatív forrásokat foglaltak le, leginkább a Közel-Kelet irányából, míg Oroszország növelni tudta a szállításait az ázsiai piacok, elsősorban Kína, India és Törökország felé.

Októberre a tavalyi kiviteléhez képest napi 400 ezer hordónak nem találtak új vevőt az oroszok, vagyis az Európában addig elvesztett vásárlóik 60 százalékát tudták lecserélni, leginkább a közel-keleti termelőket kiszorítva Ázsiából.

E cserének azonban ára van: Oroszországból sokkal drágább Ázsiába elhajózni az olajat, mint Európába, illetve drágább, mint a Közel-Keletről Ázsiába vinni. Ahhoz, hogy az oroszok kiszorítsák a közel-keletieket például Indiából, árban alájuk kellett menniük, miközben magasabbak a szállítási költségeik. Ez az oroszok potenciális hasznát erősen korlátozza.

Az ársapka miatt esetlegesen kieső európai és amerikai szolgáltatók szintén felhajtják az orosz olajexport költségét. Orosz nagyvállalatok például kénytelenek voltak idén mintegy száz tankerhajót vásárolni, de ezek jellemzően rossz állapotban lévő, öreg járművek, amelyeket állapotukhoz képest jó drágán vettek meg, és élettartamuk már csak néhány év lehet. Ugyanígy nem egyszerű kiváltani az iparágban már jól ismert, és a vevők számára már csak nevük alapján is garanciát jelentő biztosítókat, jogászokat, pénzügyi szolgáltatókat.

Az orosz állam bevételeinek 42 százalékát adta a földgáz és az olaj a háború előtt, és ennek több mint felét biztosította az olaj. Mindkét termék fő piaca az EU volt, és ezt a piacot kezdik elveszteni az oroszok, mindkét termék esetében.

Az orosz bevételek várható csökkenésének mértéke függ az olaj árának alakulásától is, de az jól látszik, hogy a háború kitörése óta az oroszok a világpiaci árnál 25-30 százalékkal olcsóbban tudják csak eladni az olajukat - miközben a háború kitöréséig az orosz és az Európában meghatározó BRENT (északi-tengeri) olaj ára közel azonos volt. E különbség a mostani szankciók nyomán tovább növekedhet.

Hosszú távon pedig különösen nagy probléma lehet Oroszország számára, ha potenciális vevők hiánya, vagy a túl alacsony árak miatt csökkentenie kell a termelését. Oroszországban nincsenek nagy olajtároló kapacitások, és egy sarkvidéki olajmező lezárása technikailag nagyon nehéz feladat, annak újranyitása pedig nem garantált. Az olajra épülő orosz gazdaság egészét megrengetheti ezért a bejáratott piacának elvesztése.

Ami még várható

Február 5-én lép életbe a szankció második része, akkortól az EU-ba nem lehet importálni feldolgozott olajtermékeket, azaz benzint, dízelt és kerozint sem Oroszországból.

Ezek közül a dízel pótlása látszik igazán nehéz feladatnak, Németország iparági vezetői például már figyelmeztettek, hogy lehet, hiány lesz belőle az országban. A dízel azért érzékeny ügy, mert Európán kívül nem nagyon használják máshol, ezért keveset finomítanak belőle globális szinten. Európa nem önellátó belőle, az itt tankolt dízel jelentős részét Oroszországból hozzák be.

Hogy több dízel legyen, át kell alakítani a finomítókat, ami költséges és hosszú ideig tartó eljárás, illetve a beszerzett olajkeverékek összetételét is át kell alakítani, mert nem minden nyersolaj fajtából gazdaságos dízelt kinyerni. Ebben a tekintetben az Oroszországban árult keverék (REB - Russian Export Blend) kifejezetten előnyös a dízelt előállítóknak.

Ezért is adott az EU több időt magának az orosz feldolgozott olajtermékek kitiltására.

2022-12-05T15:46:24Z dg43tfdfdgfd