SOKáIG őK TűNTEK A JóFEJ CéGNEK A TECHVILáGBAN, DE MOSTANRA SOKAT VáLTOZOTT AZ APPLE MEGíTéLéSE

Összeférhetetlen működéssel vádolta meg az Apple-t Mark Zuckerberg, a Facebookot is tulajdonló Meta vezérigazgatója a New York Times eheti konferenciáján. Az Apple és a Facebook konfliktusa nem újkeletű, tavaly hosszabban is foglalkoztunk rivalizálásukkal, de az idei helyzet talán annyival még érdekesebb, hogy közben érezhetően változik a közhangulat az Apple körül.

Az Apple az elmúlt évtized nagyrészében a 2011-ben meghalt Steve Jobs kvázi hagyatékából élt, és a vizionárius, felhasználóbarát, a fogyasztói érdekeit a hirdetőkkel szemben védő cégként pozicionálta magát mindenki más fölé. Az utóbbi években viszont ez a státusz egyre látványosabban inogni kezdett: az hagyján, hogy az egyre szerteágazóbb és nehezebben követhető termékpalettával odalett a márkát sokáig jellemző egyszerűség és áttekinthetőség, de még fontosabb, hogy közben a vállalat alapvető megítélése is sokat változott.

Zuckerberg legutóbbi kirohanása nem a semmiből jött, például az elmúlt hetekben Elon Musk is élesen nekiment az Apple-nek, igaz, ő azóta állítólag találkozott Tim Cook vezérigazgatóval, és sikerült rendezniük a félreértésüket. De Zuckerberg és Musk megszólalásai mellett is egyre gyakoribbakká váltak az Apple tevékenységével szemben kritikus iparági cikkek és elemzések.

Zuckerberg a New York-i eseményen pont azt emelte ki, ami ezekben a kritikákban is rendre visszaköszön: hogy az Apple egyszerre gyártója a legnépszerűbb telefonoknak, közben pedig erőteljesen kontrollálja azt is, hogy milyen alkalmazások kerülhetnek fel ezekre a telefonokra, és azok hogyan működhetnek. Ezzel pedig, Zuckerberg szavaival élve, a mobilos ökoszisztémában keletkező profit döntő többsége az Apple-hoz kerül.

Az Apple-adó

A legkritikusabb pont egyértelműen az Apple-adónak is nevezett 30 százalékos jutalék, amit az Apple a nagyobb vállalatok alkalmazásain belül véghezvitt vásárlások után szed be. 30 százalékot az egymillió dollárnál nagyobb árbevételű vállalatoknak kell fizetniük a vásárlások után, a kisebb cégekre 15 százalékos adó vonatkozik. (Korábban egységesen mindenkire 30 százalék vonatkozott, a kisebb fejlesztőknek szóló engedményt 2020 végén jelentették be, jó eséllyel éppen a kritikákra is reagálva.)

Azzal nem nagyon vitatkozik senki, hogy az Apple jogosan szed be jutalékot: ők fejlesztették ki a telefonokat, ők hozták létre az ökoszisztémát is, melyen belül a felhasználók letöltik az alkalmazásokat, emellett az App Store-ban nagy hangsúly jut az alkalmazások ellenőrzésére és szűrésére, ennek pedig mind van költsége. Ugyanakkor a 30 százalékot minden iparági szereplő súlyos sarcnak érzi.

A különadó ellen az eddigi leghevesebb támadást a Fortnite videójátékot forgalmazó Epic Games indította: 2020-ban mi is részletesen írtunk arról, hogy az Epic egy olyan online fizetési rendszert fejlesztett a játékhoz, amely megkerülte volna az Apple különadóját, és ezt az Apple nem hagyta annyiban, kidobta a játékot a rendszerből, az ügy pedig bíróság elé került. A bírósági eljárás első fokán inkább az Apple győzelmével ért véget, de a tárgyalás maga sokat ártott a kaliforniai vállalat megítélésének, az Epic pedig fellebbezést nyújtott be, és az sem kizárt, hogy az ügy egyszer majd az amerikai Alkotmánybíróság előtt kössön ki.

Ehhez jött hozzá idén október végén az újabb változtatás az App Store fejlesztőknek szánt szabályzatában. A pár száz szavas változtatás egészen nyílt támadást jelentett a Facebook ellen, és vélhetően ezért is volt, hogy Zuckerberg ennyire élesen ment neki a kaliforniai cégnek az eheti rendezvényen. A változtatás értelmében ugyanis az iOS-es telefonokon futó alkalmazásokon belül a hirdetések „boostolásáért”, azaz pénzzel történő felerősítéséért is 30 százalékot fog ezentúl beszedni az Apple. Már a legelső elemzések hangsúlyozták, hogy ez a változtatás különösen a Facebookot és az Instagramot érinti érzékenyen, ahol a vállalatok és az influenszerek sokszor épp ilyen boostolt posztok révén igyekeznek elérni több embert.

A Facebook már akkor felháborodva reagált, és a kisvállalkozók védelmében érvelt a változtatás ellen. Ami egyfelől persze viccesen hangozhat, hiszen egy sokmilliárd dolláros, éppen a kisvállalkozók hirdetési pénzeiből is óriásira növő vállalat kezdett el aggódni hirtelen ezért a rétegért, másrészt persze annyiban igazuk volt, hogy az Apple által kivetett különadó vélhetően tényleg a felhasználókon fog csapódni a végén.

Posztokat hirdetésként felpörgetni lehet amúgy Twitteren és a TikTokon is, de ezek a vállalatok már korábban beengedték az Apple alkalmazáson belüli fizetési rendszerét a felületükre, azaz ők már eddig is fizettek, míg a Facebook eddig ellenállt, az Apple hiába próbált meg éveken át nyomást gyakorolni a cégre. Az Apple korábban rendszeresen hangoztatta (az Epic elleni perben is érveltek ezzel), hogy eddig sosem vettek ki részesedést az iOS-re fejlesztő cégek hirdetési bevételeiből, de ezzel a változtatással ez is biztosan odalesz.

Harc a Spotify ellen

Arra, hogy az Apple kritikusai szerint hogyan él vissza az erőfölényével, különösen szemléletes példa, ahogy a Spotify ellen léptek fel. A svéd alapítású vállalat az egyik legnagyobb szereplő a zenei streaming piacán, de az elmúlt időszakban egyre komolyabb rivalizálással kellett szembenézzenek. A Spotify egyik válasza erre az volt, hogy elkezdtek terjeszkedni, és a zenék mellett a podcastok és a hangoskönyvek irányába is nyitottak.

Illetve nyitottak volna, a hangoskönyves projektet ugyanis az Egyesült Államokban látványosan akadályozza az Apple. A Spotify eleve hátrányosabb helyzetben van a zenei piacon is, mivel az iOS-t használó hallgatók alkalmazáson belüli előfizetései és vásárlásai után 30 százalékot kell fizessenek az Apple-nek, míg az Apple saját streamingszolgáltatóját, az Apple Musicot nem érinti ez az adó. Ez már önmagában felvet persze versenyszabályzói kérdéseket, melyek lehet, hogy egy nap majd konkrét eljárás alapját képezhetik.

A Spotify szeptemberben, első körben csak pár nyugati országban 300 ezer hangoskönyvet tett elérhetővé, de képtelenek voltak elérni, hogy a hangoskönyvek könnyedén megvásárolhatóak legyenek az iOS-t használó amerikaiak számára. Ahelyett, hogy a felhasználók megvehették volna a könyveket, amiket hallgatni akartak, a rendszer inkább átirányította őket a böngészőjükben egy honlapra, és ott vált lehetségessé a vásárlás. Október végére aztán ez az átirányítási lehetőség is kikerült az alkalmazásból. A Spotify közleményt is kiadott, melyben arról írtak, hogy az Apple „megfojtja a versenyt”, és azt állították, hogy az Apple szabályai rendkívül bonyolulttá és zavarossá tették volna a hangoskönyvek vásárlását a Spotify-on belül. Mint hozzátették, az Apple többször is visszadobta a Spotify frissítési próbálkozását, önkényesen alkalmazva a saját szabályaikat, lehetetlenné téve azok értelmezést.

Mint kiderült, az Apple szabályai értelmében a Spotify az alkalmazáson belül ki sem írhatta volna, hogy mennyire kerülnek az egyes hangoskönyvek, hanem a felhasználóknak ki kellett volna jelölniük, melyik könyv érdekli őket, és a Spotify emailt küldött volna nekik egy linkkel, ahol megtudhatják az árat és fizethetnek is. A Spotify szerint ez nemcsak az olvasók, de az írókat és a kiadók érdekeit is sérti. És mint a Verge megjegyezte, az Apple saját hangoskönyves felületén természetesen nem voltak ilyen akadályok állítva a vásárlók elé, ahogy a 30 százalékos különadó sem érinti a felületet.

Az Apple a hirdetési piacon

Szintén sok szó esett az elmúlt évben arról, hogy az Apple hogyan vitt be súlyos csapást a legnagyobb techcégeknek azzal, hogy korlátozni kezdte, milyen mértékben követhetik a felhasználók mozgását az interneten. Egész pontosan a felhasználók dönthettek arról, hogy hozzájárulnak-e ahhoz, hogy az alkalmazások kövessék a böngészési útjukat. Ennek hatalmas jelentősége van, hiszen a techóriások számára rendkívül jövedelmező hirdetési piac lényegi eleme, hogy célzott, személyre szabott hirdetéseket tudnak a felhasználók elé tárni-

Az Apple a felhasználók jogait hangsúlyozva látott neki e rendszer kiszorításának, és maga az elv abszolút értékelhető és népszerű volt. Persze az is hamar kiderült, hogy ez rendkívül fájdalmas csapás lesz majd a Facebooknak, amelyik csak 2022-ben 10 milliárd dolláros bevételkiesést várt a változtatás miatt.

Csakhogy a többiek kiszorításával párhuzamosan az Apple a jelek szerint nekilátott a saját hirdetési rendszerének kiépítéséhez. Idén ősszel jelentek meg nagyobb cikkek arról, hogy az Apple jelentősen növelni akarja a reklámokból való bevételét, és azt tervezik, hogy a jövőben jóval több reklámmal találkozhatunk majd az Apple-eszközökön, illetve az Apple saját gyártású alkalmazásain belül is.

Mint az Axios írta akkor, ez összefügg azzal a nagyobb trenddel, ahogy az Apple egyre inkább elment a szolgáltatások irányába: a legutóbbi negyedévben 19,6 milliárd dolláros bevételre tettek szert olyan területekről, mint a hirdetések, az App Store, az Apple Music, az iCloud, az Apple News, az Apple TV+ és az Apple Pay, ami az összbevételük közel negyede volt. Öt évvel ezelőtt ugyanez az arány mindössze 13 százalék volt.

A lap akkor arról is írt, hogy egyre többek meggyőződése, hogy a felhasználók adatainak védelmére hivatkozva az Apple úgy volt képes átvinni ezeket a változtatásokat, hogy közben nem tűntek a versenytársaikat épp kiszorítani igyekvő óriáscégnek. Az is segítette őket ebben, hogy a leghangosabb kritikusuk a rendkívül rossz megítélésű Meta volt.

És úgy fest, hogy minden eszköz az Apple rendelkezésére állhat ahhoz, hogy személyre szabott reklámokkal bombázza a felhasználóit: bár a cég korábban rendre azt állította, hogy a felhasználóiról gyűjtött adatok nem alkalmasak arra, hogy azonosítsák a felhasználólat, a Gizmodo által idézett friss elemzés szerint az Apple rendszerében igenis minden felhasználóhoz kapcsolódik egy fix azonosítószám, amit aztán továbbküldenek az Apple rendszerébe, amit a felhasználó analitikai adataival együtt.

És mint a Wired hozzáteszi, az idézett kutatást az a Mysk készítette, amely novemberben előállt egy másik vizsgálattal is, mely szerint az Apple részletes információkat gyűjt az alkalmazásait használó felhasználókról, még akkor is, ha ők amúgy kikapcsolták a követőfunkciót az alkalmazáson belül.

Kapcsolat Kínával

Tovább bonyolíthatja az Apple amerikai megítélését, hogy miközben Washington egyre nyíltabban visel technológiai háborút Pekinggel szemben, közben a Financial Times friss számításai szerint a kínai techpiacon nem valamelyik hazai szereplő, hanem épp az Apple volt a közelmúlt legnagyobb nyertese.

Arról sokat lehet olvasni, hogy az Apple mennyire rá van szorulva a kínai termelőkapacitásokra (és pont most látni is, hogy milyen fennakadásokat és késéseket okoz az új iPhone-modellek értékesítésében a Foxconn kínai gyárában kitört tüntetések, illetve covid-lezárások), de emellett a kínai vásárlók is rendkívül fontos piacot jelentenek a cég számára: a brit gazdasági lap összesítése szerint a tavalyi pénzügyi évben 31,2 milliárd dolláros forgalmat bonyolított Kínában, ami két év alatt 104 százalékos növekedést jelent, és több mint a Tencent és az Alibaba bevétele összeadva.

Azaz az Apple épp akkor növekedhetett zavartalanul a kínai piacon, amikor amúgy Hszi Csin-ping épp elég kíméletlen harcot indított a kínai techvállalatok ellen. Mindezt úgy, hogy közben a legnagyobb amerikai techcégek, mint például a Google anyacége, az Alphabet vagy a Meta ki vannak zárva az országból. Ehhez a sikerhez biztosan szükség lehetett ahhoz, hogy még a járvány alatt Tim Cook többször járt Pekingben, Hszivel is tárgyalt, gigantikus léptékű megállapodásról is szóltak híresztelések, és rendszeresen felmerül kérdésként, hogy milyen árat fizethetett az Apple azért, hogy maradhattak a rendkívül jövedelmező piacon.

Ehhez kapcsolódóan a legutóbbi hír az volt, hogy az Apple korlátozta a kínai iPhone-okon a fájltovábbító AirDrop funkciót, amit korábban a tüntetők használtak arra, hogy kikerüljék az állampárti cenzorokat. De emellett is ismerni sztorikat a korábbi évekből arra, hogy volt, amikor a hongkongi tüntetésekről tudósító oldal applikációja tűnt el a kínai App Store-ból, és arról is bőven lehetett olvasni, hogy az Apple hogyan működött együtt a kínai kormánnyal az országos megfigyelőrendszer kiépítése idején. Ezekhez képest apróságnak tűnhet, de pár éve arról is szóltak hírek, hogy az Apple az Apple TV+ egyes műsorkészítőit is arra kérte, hogy kerüljék az olyan tartalmak előállítását, melyek bosszanthatják a kínai hatalmat.

Önmagában az, hogy az Apple mit tesz a külföldi piacokon, illetve milyen kapcsolatokat ápol külföldi kormányokkal, nem képzik tárgyát amerikai monopolellenes vizsgálatoknak. Csakhogy, mint arra mostanában egyre többen felhívják a figyelmet, ezek a vizsgálatok szinte soha nem pusztán gazdasági-versenypiaci szempontok mentén zajlanak, hanem rengeteg számítanak a politikai-közéleti szempontok. Ha pedig Washington és Peking viszonya tényleg egyre feszültebbé válik, mint arra olyan sokan számítanak, akkor az Apple felkészülhet arra, hogy egyre több kellemetlen kérdésre kell majd otthon válaszolnia a kínai jelenlétével kapcsolatban.

Vajon meddig?

A fentiekhez képest kisebb jelentőségű hír a közelmúltból, de az Apple közben 30 százalékos különadóval sújtotta az amúgy is rossz formában lévő NFT-piacot is. Ezek a sztorik egyben elég egyértelmű képet mutatnak: a világ egyik legértékesebb vállalata úgy döntött, hogy amilyen szektor csak felbukkan az interneten, azt komoly különadóval fogja sújtani.

Az nem kérdés, hogy az Apple jelenleg ezt megteheti: a felhasználók nagy százaléka használ iPhone-t, a kiemelt fontosságú amerikai piacon az okostelefont használó emberek közel felének van Apple által gyártott telefonja. Az igazi kérdés az, hogy meddig: a New York Times technológiai podcastjának közelmúltbeli adásában például az merült fel magyarázatként, hogy egyrészt a recesszió miatti rossz gazdasági hangulatban, másrészt látva az amerikai és a nemzetközi szabályzói környezet alakulását, az Apple-nél úgy érezhették, hogy most van még egy utolsó esélyük nagyot facsarni mindenkin egyet, hiszen ki tudja, meddig tehetik ezt majd meg. Az első nagyobb léptékű monopolellenes eljárás már elindult amúgy a cég ellen, csak Európában: a Bizottság az Apple Pay miatt lépett fel az amerikai vállalattal szemben.

Egyre többen érvelnek ugyanis amellett, hogy az Apple mostani magatartása már az internet fejlődését is hátráltathatja: mert persze, az fontos, hogy az Apple szabályokhoz köti, hogy milyen alkalmazásokat enged be az eszközeire, de egyre több példát ismerni, amikor ez a szabályszabás gyanúsan az Apple saját versenyhelyzetét is erősíti.

Ha pedig ennyire nehézkes és plusz költségekkel jár, hogy egy alkalmazás bejuthasson az App Store-ba, akkor az jó eséllyel a fejlesztők kedvét is elveszi a kísérletezgetéstől, ami aztán kevesebb új terméket, szolgáltatást, innovációt eredményezhet. Ez pedig pont olyan szempont lehet, ami már a Biden-kormány alatt jóval harciasabbá váló amerikai monopolellenes hatóság figyelmét is felkeltheti.

2022-12-03T08:15:37Z dg43tfdfdgfd